Bár egy hét késéssel, de elkezdtem ismerkedni a 4. hét témájával, a netokráciával. Mi a netokrácia? Megnéztem a hétindítót, a kerekasztal beszélgetést a konnektivizmusról, majd beírtam a Google keresőjébe a netokráciát. A 2780 találatból az első találat Fülöp Hajnalka cikke volt a nol.hu-n. Hajni, a netokráciát új társadalmi rendként emlegeti. Vajon valóban egy új társadalmi rendről lenne szó? Már létezik, vagy csak megjelent egy új társadalmi réteg? Vagy netán most alakul, most indul fejlődésnek? A téma érdekes, úgy hogy gyorsan létrehoztam hozzá egy listát a magam számára a diigon és megosztottam a netokratákkal ;-)
Ugyan a Bébi-bumm generációhoz tartozom, de a generáció meghatározásával ellentétben az én életemben 14 évvel ezelőtt radikális változást hozott az internet. Teljes egészében beépült a mindennapi életembe. Munkaeszközömmé vált.
Az internettel munkahely változtatáskor ismerkedtem meg. A munkahely változtatásom nem elsődleges, de egyik oka az internetes hozzáférés lehetősége volt. Úgy érzem és vélem is, hogy nem okozna gondot, ha nélküle kéne élnem, de akkor feltétlenül foglalkozást kéne változtatnom. Jelenlegi munkámhoz, tevékenységemhez nélkülözhetetlen az internet.
Arra a kérdésre, hogy kiszervezhető-e a munkám nem igazán tudom a választ. Manapság mindent kiszerveznek még azt is amit nem célszerű, de ebbe most jobb, ha nem megyek bele. Nem kapcsolódik szorosan a képzéshez. Inkább passzolok.
Mit teszek, hogy Friedmani értelemben érinthetetlenné váljak? Valójában lehet-e érinthetetlenné válni? Vagy csak azt szeretnénk hinni, hogy lehet? Nagyon kevés dolgot tudok befolyásolni. Csupán annyit tehetek, hogy tanulok és figyelem, hogy merre halad a világ, hogy idejében megláthassam a lehetőségeket, hogy aztán megfelelő irányba haladjak az utamon. Pontosan mi, milyen az a tudás, amely friedmani értelemben érinthetetlenné tehet? Hogyan szerezhetem meg? Nem találtam rá receptet. Úgy látom erre is, akárcsak az élet értelmére mindenkinek magának kell rátalálnia, magának kell megszereznie a tudást.
Ugyan a Bébi-bumm generációhoz tartozom, de a generáció meghatározásával ellentétben az én életemben 14 évvel ezelőtt radikális változást hozott az internet. Teljes egészében beépült a mindennapi életembe. Munkaeszközömmé vált.
Az internettel munkahely változtatáskor ismerkedtem meg. A munkahely változtatásom nem elsődleges, de egyik oka az internetes hozzáférés lehetősége volt. Úgy érzem és vélem is, hogy nem okozna gondot, ha nélküle kéne élnem, de akkor feltétlenül foglalkozást kéne változtatnom. Jelenlegi munkámhoz, tevékenységemhez nélkülözhetetlen az internet.
Arra a kérdésre, hogy kiszervezhető-e a munkám nem igazán tudom a választ. Manapság mindent kiszerveznek még azt is amit nem célszerű, de ebbe most jobb, ha nem megyek bele. Nem kapcsolódik szorosan a képzéshez. Inkább passzolok.
Mit teszek, hogy Friedmani értelemben érinthetetlenné váljak? Valójában lehet-e érinthetetlenné válni? Vagy csak azt szeretnénk hinni, hogy lehet? Nagyon kevés dolgot tudok befolyásolni. Csupán annyit tehetek, hogy tanulok és figyelem, hogy merre halad a világ, hogy idejében megláthassam a lehetőségeket, hogy aztán megfelelő irányba haladjak az utamon. Pontosan mi, milyen az a tudás, amely friedmani értelemben érinthetetlenné tehet? Hogyan szerezhetem meg? Nem találtam rá receptet. Úgy látom erre is, akárcsak az élet értelmére mindenkinek magának kell rátalálnia, magának kell megszereznie a tudást.
Lényegében nincs ilyen tudás, épp Friedman példái bizonyítják.
VálaszTörlésA mai egyre individualizálódó (bocs, csak az egyéni érdekeket szem előtt tartó) világban ha valaki tudná, akkor meg vajon érdekében állna-e megosztani bárkivel?
VálaszTörlésEdit, ez egy nagyon jó kérdés! Az érdek fontos mozgató erő. Ha az illető tovább lát az orránál, akkor megosztja, ha nem akkor megtartja magának és kihasználja a helyzeti előnyét.
VálaszTörlés