A
MoodleMoot Konferencia az idén is (mint mindig) nagyon színvonalas volt. Köszönet érte a rendezvény szervezőinek és lebonyolítóinak. A Szent István Egyetem Könyvtárának munkatársai nem csak a rendezvény lebonyolításából vették ki részüket, hanem a könyvtáros szekcióban is kitűnő előadásokat tartottak. A könyvtárukban folyó fejlesztések számomra példaértékűek.
A könyvtári szekció vezetője
Sinka Róbert (SZIE e-learning koordinátora) vetette fel az eLearning szerepének kérdését a könyvtárak életében, jövőjét illetően. (Ki kit támogat? - eLearninget támogató könyvtár vagy könyvtárat támogató eLearning?)
Nyújtó Imre “Értékelési stratégia és feladattípusok a könyvtárhasználati kurzusokban” című előadásában a könyvtárhasználati kurzusokon elsajátítható tudás ellenőrzésére, számonkérésére használt, a Moodle keretrendszer által kínált lehetőségeket mutatta be.
Virág Fruzsina az
eLearning által támogatott könyvtári munkafolyamatokról tartott előadást. Könyvtáruk ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázásában élen jár.
Miszori Katalin elmondta, hogy a könyvtári informatikát 2005 óta tanítják távoktatási formában a Moodle keretrendszer segítségével. A távoktatás bevezetésére a rugalmas időfelhasználás lehetősége késztette őket. Az öt esztendő alatt a „mindent bemutatni és gyakorolni” maximalista megközelítésétől eljutottak „a néhány fontos forrás használatán keresztül a kulcskompetenciákat fejleszteni” szemléletig. (
A „Roxfortban” tanítani )
Czeglédi László tovább boncolgatta az e-learning szerepét. Az eLearning könyvtári áttörést, paradigmaváltást hoz a könyvtár és az oktatás kapcsolatában, vagy egyszerűen egy újabb fejezetről van szó? Előadásában felvázolta az e-learning és a könyvtár lehetséges kapcsolódási pontjait, kitérve az egymás számára nyújtott előnyökre. (
Az e-learning könyvtári vonatkozásai és erőforrásai)
Június 25-én
Palócz István a Drupal tábor miatt nem tudott megjelenni a konferencián, ezért
Kulcsár Zsolt egyedül tartott előadást a hálózatalapú tanulás gyakorlati megvalósításának tapasztalatairól. Zsolt látványos prezentációjával és jól felépített előadásával kezdődött a konferencia második napja a konnektivista szekcióban.(
Hálózatalapú tanulás a gyakorlatban)
Katona Zsuzsanna, mint a HTK01 (konnektivista) kurzus részvevője
„Hálózatépítés vagy tarhálás?” címen foglalta össze tapasztalatait az első magyarországi konnektivista képzésről. Milyen konzekvencia vonható le? Az egész több, mint a részek összessége.
A hálózatalapú tanulási forma, avagy a konnektivizmus eszménye különböző oktatási-tanulási közegekben már bizonyított. Vajon van-e helye mindennek szabályozott vállalati környezetben? Milyen eszközök biztosítása megengedett, milyen eszközökkel nem élhetnek a résztvevők? Hogyan kapcsolódhatnak össze különböző területeken, de egy vállalaton belül dolgozó résztvevők? Milyen aggályok, akadályok lehetnek egy konnektivista kurzus lebonyolításában?
Klötz Ferenc előadásában elméleti síkon ezekre a kérdésekre próbált meg válaszoln és ennek kapcsán gondolatokat ébreszteni a résztvevőkben. Sikerült neki ;-).(
Hálózatalapú tanulás vállalati környezetben - vízió)
Duchon Jenő - aki már lasan 10 éve foglalkozik eLearninggel - szerint a tanár szerepe az elmúlt időszakban a tanulási-tanítási folyamat során gyökeresen megváltozott. Az előadása során azt próbálta bemutatni, hogy Carl Roges “A tanulás szabadsága” című könyvének gondolatai és a menedzselő tanár gondolatköre mennyire életszerű és összeegyeztethető, illetve arra kereste a választ, hogy ténylegesen van-e módja annak, hogy a tanári szerepváltoztatással eredményes képzést lehessen végrehajtani elektronikus képzési környezetben. Előadása rendkívül alapos munkáról és felkészültségről tanúskodik. E mellett elgondolkodtató és gondolatébresztő is. (
Tanulóközpontúság a hálózati tanulás során)
A HTK01 kurzuson nagyon megfogott
Szirbik Gabriella szociológus blogbejegyzése a netokráciáról. Nem csoda, hogy érdeklődve vártam az előadását. Gabriella érdekes, húsba vágó témákat feszegetett. “A Lisszaboni Stratégiának az Európai Szociális Modell megőrzésére tett kísérlete a szociális - értsd: társadalmi - beruházás állama (aktív jóléti állam) felé mozdítják el a jóléti konszenzusban kialakult jóléti állami tevékenységet. Ennek legfontosabb eszköze az e-befogadás stratégiája.” Ennek ellenére “az IKT eszközök terjedésének köszönhetően felerősödött a társadalmi megosztottság – digitális egyenlőtlenségek. Ezek ráépülnek a meglévő egyenlőtlenségi dimenziókra, azokat tovább mélyítik.” Gabriella előadása, a fentebb említett mondatai kapcsán a következő kérdések merültek fel bennem. Vajon változtathatunk-e a 20%-80% (tudás birtokosai - konzum polgárok) arányon? Ha igen, hogyan? Ha nem, miért nem? Sokat beszélünk az esélyegyenlőség lehetőségének megteremtéséről. Teszünk-e érte? Ha igen, eleget? Ha, nem, vagy ha nem eleget, akkor mit kéne tenni? Mit tehet, vagy tehetne a könyvtár? stb....(
A konnektivizmus szociológiai nézőpontból)
Ollé János előadásában az elektronikus tanulási környezet és módszerek lényegbe vágó kérdéseit boncolgatta. Mennyire tud, vagy lehet-e konnektivista rendszer a Moodle? Lehet-e a Moodle-ban konnektivista szemléletű kurzust lebonyolítani? A Moodle lehet-e személyes tanulási környezet? Kellőképpen türelmes-e a konnektivizmus? És még sorolhatnám... (
Az instruktivista LCMS kultúra gátjai a konnektivista tanulási gyakorlattal szemben)
Vágvölgyi Csaba rámutatott arra, hogy miképp léphetünk túl egy LMS korlátain. A képzéseken, kurzusokon gyakran vannak azonos modulok, tananyagrészek. Hogyan osztható meg a Moodle-ban egy-egy tananyag több kurzuson belül? Mi a megoldás? A tananyagtárházak kialakítása. Hogyan? Milyen eszközökkel? Csaba előadásában ezekre a kérdésekre adott választ.(
Tananyagtárházak - Lépjünk túl egy LMS korlátain)
Az ePortfólió készítésének témaköre a könyvtárak számára is érdekes és fontos lehet a közel jövőben.
Papp Gyula “Tanítsunk portfóliókészítést” című előadása éppen ezért volt érdekes számomra, hiszen előbb a kollégáinkat, később valószínűleg majd az olvasóinkat kell bevezetni az ePortfólió készítés rejtelmeibe. Hogy milyen jelentősége van az ePortfóliónak napjainkban a könyvtár, a könytáros, vagy más intézmény és az értelmiségiek esetében? Sokkal nagyobb mint, ahogy azt gondolnánk és a jövőben előreláthatólag még nagyobb lesz.
Ez csak egy kis ízelítő volt a sok-sok előadásból. A szünetben, az állófogadáson és a baráti kör vacsoráján folytatott beszélgetések még emlékezetesebbé tették számomra a konferenciát.
A mobil telefonomat szinte csak telefonálásra használom. SMS-et csak végszükség esetén írok. Nem hoznak lázba a telefonok, de a kollégám nemrég elkezdett áradozni egy androidos mobilról. Kíváncsivá tett. Szerdán alkalmam volt kézbe venni egy Samsung Galaxy S androidos készüléket. A tulajdonosa megmutatta, hogy mit tud. Ámulatba estem a készülék tudásától.
