Január 14-én a III. Oktatás-Informatikai Konferencia keretében egy nagyon érdekes kerekasztal- beszélgetésre került sort az online viselkedéskultúráról.
Online viselkedéskultúra - Kerekasztal-beszélgetés
Másnap az Országos Széchényi Könyvtár nagytermében a Wikimedia Magyarország Egyesület által szervezet “Tíz éves a Wikipédia” konferencián egy másik kerekasztal-beszélgetés zajlott. A két különálló rendezvény két különböző beszélgetése között összefüggést vélek felfedezni. Miért?
 |
| "Tíz éves a Wikipédia" Konferencia kerekasztal-beszélgetés résztvevői Forrás: wikimedia.org |
Az online viselkedéskultúra kerekasztal-beszélgetés azzal zárult, hogy az online világban is alapvető viselkedési normákat kell betartunk. S ez így is van. A Wikipédia konferencia kerekasztal-beszélgetés viszont rávilágított arra, hogy a korábbi viselkedési normáinkat, szokásainkat, kapcsolatrendszereinket, viszonyrendszereinket az online világ is alakítja. Az átalakítás egyik mozgatórugója a Wikipédia és annak közössége. A Wikipédia célja nem a közösségépítés, hanem az enciklopédia építése. A Wikipédia irányelvei nem csak a Wikipédia közösségére, de az egész online világra, s azon keresztül valódi világunkra is hatnak.
Jimmy Wales, a Wikipédia társalapítója videoüzenetben üdvözölte
a Wikimédia Magyarország által szervezett
„Tíz éves a Wikipédia” konferencia látogatóit
a Wikimédia Magyarország által szervezett
„Tíz éves a Wikipédia” konferencia látogatóit
A Wikipédia irányelvei öt pilléren alapszanak:
- A Wikipédia egy enciklopédia.
- A Wikipédia cikkei elfogulatlan nézőpontból íródnak.
- A Wikipédia szabad enciklopédia. (A Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 alapján használható fel, és annak megfelelően terjeszthető vagy hivatkozható.)
- A Wikipédia szerkesztői a wikikett szellemében dolgoznak.
- A Wikipédiának nincsenek kötött szabályai.
Ez az öt pillér alakította ki a közösség viselkedéskultúráját, amelyet a tárgyilagosságra, a toleranciára és az egymás és mások véleményének tiszteletére való törekvés jellemez. Bár a wikipédisták is törekszenek a tökéletességre, de azt vallják, hogy a szerkesztés élményét pont az adja, hogy a tökéletesség nem követelmény. És nem kell félni a hibáktól. Magának a Wikimedia rendszernek a működése is ezt szolgálja. A szócikkek összes korábbi változata tárolásra kerül, így (az adminisztrátorokat kivéve) nem fordulhat elő, hogy véletlenül kárt tegyenek a Wikipédiában, vagy visszaállíthatatlanul elrontsanak valamit. Az előzőleg felsorolt működési elvek inspiráló hatása az, ami képes annyi önkéntest megmozgatni, alkotásra bírni. Ez az a hatás, amit a mindennapi életünkben csak nagyon kevés helyen és nagyon ritkán érezhetünk, tapasztalhatunk meg.
S ez az, az erő, melyet az oktatás területén is hatékonyan lehetne alkalmazni. Ehhez azonban a jelenlegi oktatási- és munkakultúránkon kellene változtatnunk. Dr. Csányi Vilmos - aki a Wikipédia kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevője volt - szerint ma már másként kell tanítani, mint 5-10 évvel ezelőtt. A tanárnak az előző órán kellene megadni, hogy minek nézzenek utána a diákok, majd a következő órán beszéljék meg, hogy amit megtaláltak, abból mi a releváns információ. Ez a fajta hozzáállás a jelenlegi tekintélyelven alapuló tanári képpel szemben egy újfajta tanár-diák viszony kialakítását és a korábbinál sokkal több felkészülést igényel mind a tanár, mind a diák részéről, de egyben megadja az egymástól való tanulás, a tudásmegosztás, a véleményalkotás szabadságának, a más nézőpontok elfogadásának és tiszteletben tartásának, valamint a tárgyilagosságra való törekvés élményét is.
A Wikipédia közösségének viselkedéskultúrájából, értékrendjéből sok mindent átvehetnénk. Van mit tanulnunk tőlük. Azonban vigyáznunk kell arra, hogy még véletlenül se állítsuk piedesztára a Wikipédiát. Kezeljük a helyén! A Wikipédia gyorsan, ingyen, könnyen elérhető információ forrás, melyet önkéntesek szerkesztenek.
A kerekasztal-beszélgetés során elhangzott megszívlelendő tanács a Wikipédia használóinak: Dolgozatokban a Wikipédia szócikkére ne hivatkozzunk! (Ha csak nem magáról a Wikipédiáról írunk ;-) ) Nem primer információ forrás! A Wikipédia az információ szerzés egyik nagyon fontos, jól és könnyen használható kiinduló pontja.
Kapcsolódó hivatkozások:
- Duchon Jenő: Online viselkedéskultúra - Oktatás-Informatikai Konferencia kerekasztal-beszélgetés
- Képzeld el azt a világot, ahol mindenki szabadon hozzáfér az emberi tudás összességéhez! - A Wikimedia Magyarország Egyesület kiadványa
- Ollé János: Online viselkedéskultúra - blogbejegyzés a pedagógia-online.ning.com közösségi oldalon
Kedves Andi!
VálaszTörlésLelkesen bólogatok, és dicsérem a remek összefoglalót, mint általában :) Ugyanakkor hozzátennék még egy szempontot: a wiki mint alkalmazás, megoldási mód nemcsak az "eredeti" Wikipédia szervező elve, hanem számos - gyakran nagyon is szakmai - közösség megoldása a közös tudáskincs rendszerezésére és nyilvánossá tételére. Itt, noha megvan az önkéntesség, és a közegen belül a nyitottság is, a szerkesztési elvek (gondolom) jelentősen különböznek az eredetitől. Szóval azt próbálom ide körülményeskedni :), hogy például a Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia (http://ktnye.akti.hu/index.php/Kezd%C5%91lap ) vagy az ELTE Oktatás-Informatikai Szakcsoport wikije (http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Kezd%C5%91lap ) nem kezelhető pontosan ugyanolyan forrásként, mint a "nyers" Wikipédia. Azt gondolom, a wikik is hitelességi skálát alkotnak, mint a források általában, és ezen a skálán a fenti két wikioldal jóval közelebb van a hivatkozhatósághoz, mint a wikipedia.org (természetesen ott sem homogén hitelességű anyagokat találunk).
Kedves Kriszi!
VálaszTörlésÖrülök, hogy egy újabb szempontottal, s két igen hasznos linkkel egészítetted ki a bejegyzést. A wiki, mint alkalmazás valóban sokféleképpen és sokféle információ megosztására, információtár építésére alkalmazható. (Egy harmadik példa könyvtári területről: http://konyvtarut.bmk.hu ) Ezzel meg is adtad az inspirációt a következő bejegyzésemhez ;-) A hitelesség kérdésköre is megér egy misét ;-), helyesebben egy újabb bejegyzést.
Köszönöm.